DOC

word - daniel tarr - cyerguru

By Howard Rose,2014-09-29 05:49
12 views 0
word - daniel tarr - cyerguru

    OM PĀRAM GĀTE

HĪNAYĀNA BUDDHIZMUS;

    Tarr Dániel

    A TAN KAPUJA BUDDHISTA FŐISKOLA

    1997

    Első változat (nem javított)

    TARTALOM

    I. KORAI BUDDHISTA SZANGHÁK

    - A 2 korai ‘irányzat’

    ; sthavira vāda

    ; mahā sanghika

    - A 18 sarvastivāda iskola

    ; Sarvastivāda (Vaibhāśika) irányzatok ; Sammitíya (Vātsíputríya) irányzatok

    ; Mahāsanghika (Sautrāntika) irányzatok ; Sthavira (Lāmrāparniya) irányzatok

    - Theravāda (Hinayāna) irányzatok ; Sarvastivāda (Vaibhāśika) iskola

    ; Mahāsanghika (Sautrāntika) iskola ; Theravāda (Shravakayāna) iskola

    II. A PÁLI KÁNON

    A.) VINAYA PITAKA - A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye I. SZUTTA VIBHANGA

    II. KHANDAKA

     (A) MAHÁVAGGA

     (B) CSULLAVAGGA

    III. PARIVÁRA

    B.) SZUTTA PITAKA - Buddha Tanításainak Gyűjteménye I. DÍGHA NIKÁJA

    (1.) SZÍLAKKHANDHA VAGGA

    (2.) MAHÁ VAGGA

    (3.) PÁTIKA VAGGA II. MADDZSHIMA NIKÁJA

    (1.) MÚLAPARIJÁJA VAGGA

    (2.) SZÍHANÁDA VAGGA

    (3.) TATIYA VAGGA

    (4.) MAHÁJAMAKA VAGGA

    (5.) CSULLAJAMAKA VAGGA

    (6.) DZSAHAPATI VAGGA

    (7.) BHIKKHU VAGGA

    (8.) PARIBBÁDZSAKA VAGGA

    (9.) RÁDZSA VAGGA

    (10.) BRÁHMANA VAGGA

    (11.) DÉVADAHA VAGGA

    (12.) ANUPADA VAGGA

    (13.) SZUNNYATA VAGGA

    (14.) VIBHANGA VAGGA

    (15.) SZALÁJATANA VAGGA III. SZAMJUTTA NIKÁJA

    (1.) SZAGÁTHA VAGGA

    (2.) NIDÁNA VAGGA

    (3.) KHANDHA VAGGA

    (4.) SZALÁJATANA VAGGA

    (5.) MAHÁ VAGGA

    IV. ANGUTTARA NIKÁJA

    V. KHUDDAKA NIKÁJA

    (1.) Khuddakapátha

    (2.) Dhammapada

    (3.) Udána

    (4.) Itivuttaka

    (5.) Szutta Nipáta

    (i) Uraga Vagga

    (ii) Csúlla Vagga

    (iii) Mahá Vagga

    (iv) Atthaka Vagga

    (v) Párájana Vagga

    C.) ABHIDHAMMA PITAKA - Filozófiai Értekezések Gyűjteménye

    I. DHAMMASZANGANI

    II. VIBHANGA

    III. DHÁTUKATHÁ

    IV. PUGGALAPANNYATI

    V. KATHÁVATTHU

    VI. JAMAKA

    VII. PATTHÁNA

    III. A LÉTESÜLÉS GYÖKERE

    - A 4 Rongáltság (p.: āsava, sz.: āsrāva)

    - A 4 Romlottság (p.: vipallāsa sz.: viparyaya)

    - A 4 Romlottság 3 Szintje - A 3 szennyeződés (p.: kilesa, sz.: kleša)

    - A 3 hibás tényező

    - A Megismerés 24 Tárgya (mannanā)

    - A 4 Embertípus

    IV. AZ ERÉNY

    - Az 5 Erény (panca-síla)

    - A 10 Rosszaság (dasa-síla)

    - A 8 Erkölcsi Fogadalom (attha-síla)

    - Az Erény 4 megtisztítása

    - A 18 Gyökérfogalom (múlapada)

    - A Legvégső 8 Erény

    V. A FEGYELEM

    - A 227 szabály

    I.) Pārājika dhammā - A jóvátehetetlen vétségekre vonatkozó négy szabály.

    II.) Sanghādisesā dhammā - A megvitatandó vétségekre vonatkozó tizenhárom szabály.

    III.) Aniyatā dhammā - A kétséges ügyekre vonatkozó két szabály.

    IV.) Nissaggiyā Pācittiyā dhammā - Elkobzással járó vétségekre vonatkozó harminc szabály.

    V.) Pācittiyā dhammā - A megvallandó vétségekre vonatkozó kilencvenkét szabály.

    VI.) Pātidesaniyā dhammā - A meggyónandó vétségekre vonatkozó négy szabály.

    VII.) Sekhiyā dhammā - Az életmóddal kapcsolatos hetvenöt előírás.

    VIII.) Adhikarana samathā dhammā - Az ügyek elrendezésére vonatkozó hét szabály.

    - A 10 Fegyelem (vinaya)

    VI. AZ ÉBERSÉG

    - A Tiszta Tudatosság 4 Fajtája (sampajanna) - Az Éberség 4 Alapja (satipatthāna)

    I.) A test feletti szemlélődés (kāyānupassanā).

    II.) Az érzékek szemlélése (vedanānupassanā).

    III.) A tudat állapotának a tudatosítása (cittānupassanā).

    IV.) A tudattartalmak szemlélése (dhammānupassanā).

    1) A “Szabadulás Öt Akadálya” (nívarana)

    2) A “Kötődés Öt Halmaza” (upādāna-kkhandha)

    3) Az “Érzékelés Hat Belső és Hat Külső Alapja” (āyatana)

    4) A “Hét Megvilágosodási Tényező” (bojjhanga)

    5) A “Négy Nemes Igazság” (sacca)

    VII. A SZENVEDÉS ÉS A SZENVEDÉS MEGSZÜNTETÉSE - A 4 Nemes Igazság (p.: cattāri-ariya-saccāni, sz.: ārya-satya) - A 8 Nemes Ösvény (p.: ariya-atthangika-magga, sz.: āryāstānga-mārga)

    - A 3 Út

    - Az 5 Módszer (pancavidhanaya)

    VIII. A TUDÁS ÉS BELÁTÁS TISZTASÁGA

    - A 40 Koncentrációs Gyakorlat (kammatthāna)

    - A 10 Teljesség (kasina)

    - A 10 Temetői Meditáció (sívathikā-asubha)

    - A 10 Elmélkedés (anussati)

    - A 4 Isteni Valóság (brahmā-vihāra)

    - A 4 Anyagtalan Tartomány (arúpāyatana)

    - Az étel utálatossága (āhāra-patikúla-sannā)

    - A Négy Elem Elemzése (dhātu-vavatthāna) - A Tisztaság 7 Fokozata (satta-visuddhi)

    IX.A MEGÉRTÉS ÉS MEGSZABADULÁS

    - A 18 Belátó Megértés (vipassanā)

    - A 18 Elhagyás (hāna)

    - A 3 Tökéletes Megértés (p.: parinnā, sz.: parijnā) - A 9 Belső Tudás

    - A 3 Megszabadító Képesség

    - A 3 Kapu

    - A 4 Nemes Tanítvány (ariya-puggala)

    - A 4 Felszámolás (khaya)

    - A 7 Nemes Tanítvány (ariya-puggala)

    - A Haladás 4 Útja (patipadā)

    - A 8 Megszabadulás (vimokkha)

     X. A MEGVILÁGOSODÁS ÚTJA

    - A 10 Bilincs (samyojana)

    - A 10 Tökéletesség (pārami)

    - A 10 Bodhisattva-tényező (bohisatta-pāramitā)

    - A 7 Megvilágosodási Tényező (p.: bojjhanga, sz.: sambodhyanga)

    - A Megvilágosodáshoz Vezető 37 Dolog (bodhipakkiya dhamma)

    - A 4 Földöntúli Ösvény (magga nāna)

XI. A NIBBÁNA

    - A 2 Ellobbanás (p.: nibbāna, sz.: nírvāna)

    - A 3 Összeszedettség (samādhi)

    - A 4 Meditációs Állapot (p.: jhāna, sz.: dhyāna)

    - A 3 Gyakorlandó (samyama)

XII. A TATHÁGATA

    - A Tathāgata 8 Neve

    - A 4 Buddhaság

    Függelék

    Russel Webb : A PÁLI KÁNON MŰVEI

    ( Fordította: Farkas László)

    Klaus Mylius : BUDDHISTA IRODALOM

    ( Fordította: Héjjas Emese )

I. A korai buddhizmus

    KORAI BUDDHISTA SZANGHÁK

A korai “buddhista” közösségek eredetét nehéz konkrét irányzathoz vagy iskolához kötni,

    azonban a buddhista hagyomány ad néhány konkrét fogódzkodót, amelyek alapján bizonyos csoportokat el lehet különíteni. Egy adott buddhista mester (dharmaguru)

    tanításai köré kialakult csoportokat tudjuk megnevezni. Buddha halála után a sangha

    vezetését Mahākāśyapa, Ānanda, Anuruddha, Upāli, Uruvilvai Kāśyapa, Vāgísa, Púrna,

    Kātyāyana és Kosthila vette át. Az első mesterek alatt a közösség filozófiai koncepciója és aszketikus életmódja nem nagyon változott. A későbbiekben azonban egyéni értelmezések kerültek előtérbe, ennek következtében alakultak ki az önálló irányzatok. A hinayāna az

    Upáli - Dāsaka - Saunaka - Śaigrava - Tiśja - Maudgaliputra mester-tanítvány láncolatban

    látta saját szellemi eredetét; a mahāyāna az Ānanda - Jaśas - Upagupta - Dhítika

    láncolatot fogadja el.

    A Vesāban megtartott II. konzílium (Kr.e. kb. 383.) után a sangha két alapvető csoportra bomlott, amelyet a későbbi Hinayāna és Mahāyāna alapjának tekintenek. Ez a két csoport

    a szerzetesi fegyelmet hangsúlyozók (vināyadhārin) és a tanítást előtérbe helyező

    szerzetesek (dharmadhārin) közti ellentétek miatt alakult ki. A kezdetben csak technikai szempontból szembenálló két csoportból később két önálló „irányzat‟ alakult ki: a sthavira

    vāda, vagyis “öregek útja”, azok közösségét jelentette, akik a régi formák és szabályok

    szerint gyakoroltak - vagyis az aszketikus gyakorlatokat tartották célravezetőnek; míg a mahā sanghika vagyis “nagy közösség” azok közösségét jelentette, akik újszerű, nem aszketikus alapokon gyakorolták a tanítást. A két irányzat önnálló létezéséről azonban

    csak a harmadik konzílium után beszélhetünk. A sthavira vāda aszkéta szektához tartozók

    minden bizonnyal azokat az aszketikus gyakorlatokat végezték, melyeket évszázadok óta minden aszkéta közösség gyakorolt.

    A Pātalipurában megtartott III. konzílium (Kr.e. kb. 225.) után már két fő szellemi tendenciáról és 4 fő irányzatról kell beszélnünk. A területi megoszlások miatt nem beszélhetünk egységes konzíliumokról, hiszen a délen megtartott harmadik sangítiről az

    északiak, az északon megtartott IV. konzíliumról (K.b. 100) a déliek nem értesültek. Mindkét konzíliumon egységesítették és rendszerezték a buddhista tanokat. A harmadik 1konzílium után rendszeresített 18 iskolát nevezzük sarvastivāda iskolának vagy későbbi

    megkülönböztető nevén hinayāna iskolának. Ezek a következők:

; Sarvastivāda (Vaibhāśika) irányzatok /szellemi ős Rāhula/: Múla-sarvastivāda,

    Kāsyapíja, Mahíśāsaka, Dharmagupta, Bahusrutíja, Tārasatíja, Vibhajyavāda

    ; Sammitíya (Vātsíputríya) irányzatok /szellemi ős Upāli/: Kaurukullaka, Avantaka,

    Vatsíputríya

     1 A sarvastivăda iskolák elnevezés azért alakult ki, mert az összes 18 iskola közül a sarvastivăda-irányzat

    tett szert a legnagyobb jelentőségre és befolyásra.

; Mahāsanghika (Sautrāntika) irányzatok /szellemi ős Kāśyapa/: Púra-śaila, Apara-śaila,

    Haimavata, Lokottaravāda, Prajnāptivāda

    ; Sthavira (Lāmrāparniya) irányzatok /szellemi ős Kātjājana/: Mahāvihāra-vāsin,

    Abhayagiri-vāsin, Jetāvaníya

A negyedik konzílium után beszélhetünk csak elkülönült hinayāna és mahāyāna

    irányzatokról, amelyek a fenti iskolákat is átrendezik. Ezután a legfőbb megkülönböztető

    jelleg már nem a különböző gyakorlatok végzése és előírt szabályok betartása, hanem a

    különböző filozófiai irányzatokhoz való tartozás lesz.

Theravāda (Hinayāna) irányzatok:

; Sarvastivāda (Vaibhāśika) iskola 2A Sarvastivādin iskola az egyik legjelentősebb abhidharma iskola, amely Észak-Indiában

    alakult ki az I.e. 2-3. században. Tanításuk saját abhidharma-pitakajukra és a hozzá

    íródott kommentárra (vibhasha) támaszkodik, amelyet Mahāvibhasha-nak, “nagy

    kommentárnak” neveznek. Legjelentősebb gondolkodójuk Vasubandhu [kb. 400-480], aki

    ‟ nevű munkájában foglalta össze az iskola tanait. az „Abhidharma-kośa

; Mahāsanghika (Sautrāntika) iskola

    A Mahāsanghika iskola az egyik legfőbb ortodox iskola, mivel elveti az abhidharma tant

    és azt állítja, hogy csak a sutta-pitaka tartalmaz igaz tanításokat, és ebben a teljes tanítás megvan; így a tan kihirdetése ezzel végetért. Ezért felfogható úgy is, mint egy “vissza-a-

    szútrákhoz” mozgalom, bár figyelembe kell venni, hogy az iskola nem volt filozófiailag

    naív.

; Theravāda (Shravakayāna) iskola

    A Theravāda elnevezést elsősorban a ceyloni és dél-kelet-ázsiai buddhizmusra szokták használni, de valójában a vibhajyavāda (“a megismerés útja”) filozófiai irányzat legfőbb iskoláját nevezik így, amely azt állítja magáról, hogy megtartotta az öregek autentikus

    tanításait. Ez az iskola az ősi Ceylonon alakult ki, de az V. században messze kiterjedt Dél-Indiára és Dél-Kelet-Ázsiára, központja azonban a ceyloni Anuradhpuraban lévő

    Mahāvihāra maradt. A theravāda iskola tanításának alapjait a Kr.e. első században íródott, páli nyelven őrzött „Tipitaka‟ jelenti.

    Klasszikus Theravādáról az V.-X. század között beszélhetünk, legjelentősebb gondolko-

    dóik Buddhaghosa és Dhammapala idején. Buddhagosa „Vissudhi-mārga‟ című munkája

    az egyetlen elfogadott interpretációja a páli kánonnak, amelyben a buddhista meditá-

     2 Az abhidharma a Tipitaka harmadik része, amely a legfőbb buddhista tanításokat tartalmazza. Az

    abhidharma buddhizmus kezdetei bizonytalanságba vesznek, de az I.e.III.-IV. században alakulhatott ki, mint az azt megelőző suttanta megközelítés továbbgondolása. Két fő irányzata az Észak-Indiai

    sarvastivădin közelítés; és a Dél-Indiai theravădin kanonikus értelmezés; azt állítják, hogy megőrizték az eredeti páli abhidharma-pitakát, amelyet Buddhának tulajdonítanak. A későbbi elméleteket Buddhagosa

    [kb.430] foglalta össze Visuddhimagga című művében és abhidhamma kommentárjában, csakúgy mint

    Buddhadatta. Sok egyéb kisebb kommentár született, Ánandatól [kb.VI.sz.], de az elfogadottabb

    bevezetőt Anuruddha [kb.XI.sz.] írta. A mai napig születnek abhidharma kommentárok, elsősorban Burmában.

cióról (bhāvana) és az abhidharma tanról értekezik. Egy későbbi iskola is virágzott a

    XII.-XIII. század között, amely már páli nyelvű rituális és ima szövegeket is beemelt

    rendszerébe. Jelen formájában; új - a brahmanikus szertartásokat helyettesítő - imaszövegek és más mahāyāna szertartásokat beemelve, sok követőre talált a szingaléz és

    dél-kelet-ázsiai buddhizmusban.

    Buddhista sanghák

Az első - vinajadharinok sthavira vāda

    közösségek:

     mahā sanghika - dharmadharinok

     A későbbi korai

    irányzatok:

    Bahusrutíja - sarvastivāda : Sarvastivāda (vaibhāśika) :

     Dharmagupta

     Kāsyapíja

     Mahíśāsaka

     Múla-sarvastivāda

     Tārasatíja

     Vibhajyavāda

     Avantaka Sammitíya (Vātsíputríya) :

     Kaurukullaka

     Vatsíputríya

     Apara-śaila Mahāsanghika (Sautrāntika) :

     Haimavata

     Lokottaravāda

     Prajnāptivāda

     Púra-śaila

     Abhayagiri-vāsin Sthavira (Lāmrāparniya) :

     Jetāvaníya

     Mahāvihāra-vāsin

     - theravāda : Sarvastivāda (Vaibhāśika)

     Mahāsanghika (Sautrāntika)

     Theravāda (Shravakayāna)

Irodalom: Brahmajāla Sutta I.1.

    Takács László : A buddhizmus kialakulása . [Buddhista Misszió, 1987.]

    II. A Páli Kánon (Tipitaka)

    A PÁLI KÁNON

    A páli kánon, másnéven a Tipitaka, avagy a "Tanítás Három Kosara", a következő

    részekre tagolható:

    A) A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye (Vināya Pitaka).

    B) Buddha tanításainak Gyűjteménye (Sutta Pitaka).

    C) A Filozófiai Értekezések Gyűjteménye (Abhidhamma Pitaka).

    A.) VINAYA PITAKA - A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye

    A Tipitaka három nagy része közül az első a szerzetesek (bhikkhuk) és apácák (bhikkhuník) fegyelmi szabályzatát tárgyalja. A gyűjtemény három művet foglal magába, úgymint a Szutta Vibhanga-t, a Khandaka-kat, és a Parivára-t. Az első a szerzetesekre és

    apácákra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A második mű egy hosszabb és egy rövidebb írásból tevődik össze, míg a harmadik utólagos hozzátétel, egyfajta, függelékként a Vinaja összegzésére szolgál.

I. SZUTTA VIBHANGA

    A szerzetesek 227 szabályát foglalja magába, nyolc osztályba sorolva azokat.

    1) Párádzsika - A jóvátehetetlen vétségekre vonatkozó négy szabály.

    2) Szanghádiszészá - A rendi gyűlésen megvitatandó vétségekre vonatkozó tizenhárom szabály.

    3) Anijatá - A kétséges ügyekre vonatkozó két szabály.

    4) Nisszaggijá Pácsittijá - Elkobzással járó, megvallandó vétségekre vonatkozó harminc

    szabály.

    5) Pácsittijá - A megvallandó vétségekre vonatkozó kilencvenkét szabály.

    6) Pátidészanijá - A meggyónandó vétségekre vonatkozó négy szabály.

    7) Székhijá - Az életmóddal kapcsolatos hetvenöt előírás.

    8) Adhikaranaszamathá - Az ügyek elrendezésére vonatkozó hét szabály.

II. KHANDAKA

    Két részre, a Mahávaggára és a Csullavaggára oszlik:

    (A) MAHÁVAGGA:

     1) A Rendbe való felvétel szabályai.

     2) Az Upószatha ünnepség és a Pátimókkha elmondása.

     3) Szállás az esôs idôszak (vasszá) idején.

     4) A visszavonultságot lezáró ceremónia (paváraná).

     5) Ruházatra és felszerelési tárgyakra vonatkozó szabályok.

     6) Gyógyszer és élelmiszer.

     7) Az öltözettel kapcsolatos ügyek évenkénti elrendezése.

     8) A beteg szerzetesekre, alvásra és ruhaanyagokkal kapcsolatos szabályok.

     9) A rendi gyűlések végrehajtása.

     10) A Rendben történô szakadások esetén tartandó összejövetelek.

    (B) CSULLAVAGGA:

    1) A rendi gyűlés elé kerülô vétségek elrendezésének szabályai.

    2) A szerzetes próbaidô alá helyezésének folyamata.

    3) Teendôk a szerzetes többszörös vétsége esetén.

    4) A rend hivatalos ügyeinek elrendezésére vonatkozó szabályok.

    5) Fürdésre, öltözetre, vonatkozó vegyes szabályok.

    6) Lakhelyek, bútorok, szállások.

    7) Szakadások a közösségben.

    8) A szerzetesi fokozatok osztályai; a tanítók és növendékek kötelességei.

    9) Kizárás a Pátimókkhából.

    10) Az apácák felavatása és oktatása.

    11) A rádzsagahai elsô zsinat története.

    12) A veszálíbeli második zsinat története.

    III. PARIVÁRA

    A Vinaja szabályainak összegzése és rendszerezése.

    B.) SZUTTA PITAKA - Buddha Tanításainak Gyűjteménye

    A Szutta Pitaka, a Tipitaka második nagy gyűjteménye öt részt, illetőleg öt csoportot tartalmaz: I. DÍGHA NIKÁJA - Hosszú beszédek gyűjteménye.

    II. MADDZSHIMA NIKÁJA - Közepes hosszúságú beszédek gyűjteménye.

    III. SZANYJUTTA NIKÁJA - Tárgy szerint csoportosított beszédek gyűjteménye. IV. ANGUTTARA NIKÁJA - Sorrendbe foglalt beszédek gyűjteménye.

    V. KHUDDAKA NIKÁJA - Rövidebb darabok gyűjteménye.

    I. DÍGHA NIKÁJA - Hosszú beszédek gyűjteménye.

    A hosszú beszédek gyűjteménye három Vaggára, azaz fejezetre tagolódik: (1.) SZÍLAKKHANDHA VAGGA

    1) Brahmadzsála Szutta [1]

    2) Számannyaphala Szutta [2]

    3) Ambattha Szutta [3]

    4) Szónadanda Szutta [4]

    5) Kútadanta Szutta [5]

    6) Maháli Szutta [6]

    7) Dzsálija Szutta [7]

    8) Kasszapaszíhanáda Szutta [8]

    9) Pótthapáda Szutta [9]

    10) Szubha Szutta [10]

    11) Kévaddha Szutta [11]

    12) Lóhiccsa Szutta [12]

    13) Téviddzsa Szutta [13]

    (2.) MAHÁ VAGGA

    14) Mahápadána Szutta [14]

    15) Mahánidána Szutta [15]

    16) Maháparinibbána Szutta [16]

    17) Mahászudasszana Szutta [17]

    18) Dzsanavaszabha Szutta [18]

    19) Mahágóvinda Szutta [19]

    20) Mahászamaja Szutta [20]

    21) Szakkapanyha Szutta [21]

    22) Mahászatipathána Szutta [22]

Report this document

For any questions or suggestions please email
cust-service@docsford.com